Már a készülődés is fárasztó... milyen lesz a suli?! 11. fejezet

Elsőnek elnézést kérek az előző fejezet íráshibái miatt. Nincs mentségem, sajnálom... remélem ettől eltekintve tetszett és ezt a fejezetet is elolvassátok :) 

Reggel anyu halk hívása keltett fel.
-Kicsim, suli. -Nyitja ki az ajtót.
-Megyek. -Mondom holdkórosan. Forgok párat, majd felülök és a telefonomért nyúlok. Megnézem az időt és szörnyülködve látom, hogy még csak hat óra. Kimászok az ágyból és megcsap a hideg levegő. Felveszek egy vastag bolyhos zoknit és kisétálok. 
-Jó reggelt kicsim. -Áll meg apa mellettem.
-Szia. Nincs még túl korán? -Nézek reménykedve apura.
-Még el kell intéznünk pár dolgot a suliban, meg gondolom Ribizlit is látni szeretnéd.
-Még jó. Tényleg, ő rá ki fog vigyázni?
-Raison ma itthon lesz szóval ő, aztán majd alakul. Ne félj jól el lesz. -Bólogatok miközben a fürdőszoba felé indulok. Szerencsére szabad volt, szóval bevágódtam és lezuhanyoztam.  Amikor már ott tartottam, hogy a fésűért nyúlok kopogtak.
-Várj egy kicsit, mindjárt kész vagyok. -Mondom és tovább készülődök.
-Bejöhet egy négylábú? -Hallom Jeremy hangját.
-Persze. -Válaszolok nevetve, és a résnyire nyitott ajtón bebaktat Ribizli. -Kicsim. -Ölelem át. -Ma Raison fog rád vigyázni, fogadj neki szót jó? -Simogatom meg a fejecskéjét. Mint ha értené a kicsi bólogat és az ajtó felé indul. Magam köré csavarok egy törülközőt és kinyitom. Ribizli lefut a lépcsőn és mosolyogva megyek a "szobám" (A mosószobába raktunk egy matracot és kész is a tökéletes háló) felé. Pár percig nézegetem a ruháimat aztán megálmodom, hogy mit is fogok felvenni. Egy fekete csőgatyánál és a piros ejtett vállú fölsőmnél maradtam. Felöltözöm és lesétálok a konyhába. Ott Lukas tekintetébe futok bele.
-Szia. Van reggeli? -Mosolygok rá és a hűtő felé veszem az irányt.
-A tűzhelyen egy kis rántotta. -Úgy méreget a szemével, mint ahogy a farkas szokta a zsákmányát.
-Mi az, mi van rajtam? -Nézek rémülten a szemébe.
-Semmi... csak... -Elvörösödik. -Tényleg megnőttél. Gyönyörű vagy. -Mosolyog.
-Köszi, édes vagy. -Veszek a rántottából és leülök. Sebastian is lejön a konyhába.
-Sziasztok. -Lép Lukas mellé.
-Gratu a csajodhoz. -Boxol bele a vállába és átmegy a nappaliba.
-Szia. Tényleg ennyire eltaláltam a ruhát? -Nézek Sebastianra.
-Az biztos, hogy dögös vagy. Örülni fognak az osztálytársaid... legalábbis a fiúk.
-Idióta! -Nevetünk és leül mellém. 
-Apukád merre?
-Fogalmam sincs. Gondolom valahol kint... Kivel fogok menni?
-Mi Lukassal buszozunk, de szerintem ma bevisz apukád. -Beleiszik a teájába és elégedetten mosolyog.
-Szuper. A cuccaim?
-Ott vannak. -Mutat egy halom könyvre a nappaliban. -Az órarendedet Lukas kérte el.
-Köszi. -Lerakom a tányért és miközben a nappaliba megyek megpuszilom Sebastian fejét.
-Itt az órarend. -Mutatja fel Lukas.
-Köszi. -Veszem el tőle.
-Én nem kapok puszit? -Néz rám nevetve.
-Jaj, dehogynem! -Mondom nyájasan és őt is megpuszilom. 
-Emy, ne legyél ennyire jótékony. -Veregeti meg a vállam Jeremy. -Lukas egy álszent. -Löki el mellőlem a fiát.
-Tudom, de ma jó kedvem van. -Kacsintok és a könyveimhez lépek. -Letérdelek és kiválogatom, hogy melyik kell mára.  Amikor ezzel végeztem és bepakoltam a táskámba apu nyitott be.
-Na kész vagy Em? 
-Majdnem, mindjárt jövök. -Felfutok a szobámba és a sminkes táskámba nyúlok. Gyorsan feldobok egy kis szempillaspirált, szemkontúrt és szájfényt, majd lemegyek. Sebastian éppen az ajtó felé megy.
-Szia! -Néz rám. 
-Várj már. -Mosolygok és miután felvettem a táskámat mellé állok. Megcsókolom és megigazítom a haját, mivel elég brutálisan sikerült.
-Apud a kocsinál vár. -Mosolyog és a karomat simogatja. Bólogatok és apa felé veszem az irányt.