Pár perc múlva utol értem Jeremy-t és együtt sétáltunk vissza.
-Emmy! -Ölelt át anyu. -Mért szeretsz eltűnni?
-Bocsi... -Elengedem és aput keresem.
-Mi lassan indulunk te itt maradsz?
-Aha... mért ne...
-Jól van picim akkor mi megyünk! -Mégegyszer megpuszil anyu majd elmegy. Elballagok a házikóig és belépek. Lukas a konyhában készít valamit, közelebb megyek és meglesem mit is.
-Ez mi lesz?
-Őszintén? Fogalmam sincs! De éhes vagyok, szóval...
-Jaj, hagyd már! Béna... -Elé állok és belenézek a fazékba. -Ez... tészta?
-Ühüm. Ilyen csiga tészta.
-Biztos... -Keresek egy villát és kihalászok egy darabot. Bele harapok majd kicsit elnyammogok felette. -Szerintem jó... de szerinted? -Dugom az orra alá a maradék tésztát. Elveszi és gondolkodó arcot vág.
-Nem rossz... de így natúrba? Eh... -Megrebegtetem a szemem és kinyitom a hűtőt, közben lépteket hallok fentről.
-Öcsi! -Emeli fel a hangját Lukas. Sebastian lejön a lépcsőn és érdeklődve jön közelebb.
-Mi a vacsi?
-Ööö... natúr tészta? -Nézek fel a hűtőből. -Semmi sincs... csak ilyen izé... -Felemelek egy zacskó... ööö... ételt? Vagy kutyakaját? Lukas elveszi és bele szagol.
-Uhh... emlékszel a kínaira amit nem ettem meg végül? Nos, ez lenne AZ! -Azonnal rám jött a hányiger viszont Sebastian élvezte ezt a... viccet?!
-Ehh... jó lesz az!
-Mi hülye vagy? Megférgesedsz! -Csapom ki Sebastian kezéből.
-Jajj, anyu! Ez csak kaja! Túl fogom élni. -Leül és kiveszi a "vacsoráját" és bele szagol. -Uhh... vaaagy jöjjön a natúr tészta! -A tányért és a kaját egy az egyben kidobta és a fazék felé nézett.
-Mért is maradtam itt veletek!
-Emm! Ha nem lennél itt simán éhen haltunk volna!
-Barmok! -Kiszedem a tésztát leszűröm amennyire megy, és végül kipakolom három tányérra.
-Istennő vagy! -Szólal meg a kis férges Sebastian.
-Olyat mondj amit nem tudok! -Elhúzom a számat és leülök a fiúk közé.
-De a tésztát én főztem ki! -Nyavalyog keservesen Lukas. Sebastian eltolja a tányérját és megrázza a fejét.
-Akkor inkább éhen halok!
-Hé, fiúk! Enni! Utána nyafizni! -Basszus de jó anya leszek :D
-Értettük... -Mondják kórusban. Pár percig tényleg csend volt... aztán megették a kaját.
Kb. húsz perce azon vitatkoztak, hogy mit nézzünk. Végül már annyira elegem volt belőlük, hogy felmentem az emeletre, ott Sebastian szobájába és eldőltem az ágyon. Mondjuk nem nagyon tűnt fel nekik, hogy elmentem... a mobilom összes alkalmazását végig néztem már... leraktam a kütyüt és lehunytam a szemem.
Hallom, hogy valaki feljön, de nem nagyon érdekel. Belép a szobámba itt már tudtam ki az. Érzem, hogy mellettem van és néz. Leül az ágyra és a lábamat simogatja.
-Kikészítettünk?
-Kicsit! -Elmosolyodom és kinyitom a szemem. -Jó végre itt lenni. -Közelebb jön és mélyen a szemembe néz. -Várj, ez így túl nyálas lesz! -Szegény meg se tudott szólalni. Felültem és megcsókoltam. Kacsintok és felállok. Kisétálok és utána le.
-Emm... -Figyelmen kívül hagyom Sebastian hívását és leülök a lépcső utolsó fokára. Beletúrok a hajamba és ekkor látom, hogy kaptam egy SMS-t... aputól jött. 'Van mit ennetek?' Mosolyogva rázom a fejem majd bepötyögöm a választ: 'Megoldottunk' Becsúsztatom zsebemre a mobilom és felállok.
-Minion! -Lukas áll mögöttem és várja, hogy...?
-Mizu?
-Bocsi, de... ELENGEDSZ?
-Ja... okés fáradt vagyok! -Sötét vihogásba kezdek és lelépek a lépcsőről. Leülök a kanapéra és a tenyerembe csomagolom az arcom.
-Na mi van? Rosszul csókol az öcsém? Én jobb vagyok! -Bök oldalba Elmosolyodom és akaratlanul is nevetni kezdek.
-Dehogy... imádom ahogy csókol.
-Basszus! -Még hangosabban nevetek és a vállát verem. Amikor már oda jutottunk, hogy fulladoztunk lejött Sebastian is.
-Jól vagytok? -Ül le mellém.
-Pe... pehhesze! -Megtörlöm a szemem és hátra dőlök.
-Csak kiveséztük a világ talán legérdekesebb témáját... az öcsém nyelvét!
-Menjetek el oda ahol ez érdekel jó? -Áll föl dühösen. -Ránézek majd Lukasra.
-Figyu...
-Hagyjuk! -Kimegy a házból és jó erősen becsapja maga mögött az ajtót.
-Ez mi volt? -Nézek "csúnyán" a még mindig nyugodtan ülő Lukasra.
-Az öcsém mániája, hogy elveszem tőle a csajokat... pedig ők választanak engem! -Hirtelen lezuhantam a kénköves pokolba, persze csak lélekben.
-É-és... mikor? Szóval...
-Nyugi! Amióta volt a blui csak rólad tud beszélni, elég idegesítő...
-Édes... -A cipőmért nyúlok és nyitom az ajtót mikor végre feláll.
-Hova, hova?
-Az öcséd után!
-Na, neee... a hisztis után mész engem meg itt hagysz!
-Nem vicces...
-Pedig annak indult.
-Hát nagyon nem! -Kimegyek és elindulok a kis 'játszóterünk' felé... mindig itt lógtunk amikor még kicsit voltunk... meg amikor még itt laktunk. Amikor beléptem a kis kerítéssel körülvett füves hintákkal, meg mászókákkal teli térre egy ismerős hátat láttam az egyik padon. Leültem mellé és a keze után nyúltam, először elrántotta majd megfogta.
-Utálom...
-Ő a bátyád... és ő nem is ilyen szexy! -Oldalba bököm, de semmi reakció. -Oké... 'B' terv....
-Legyen 'C' lécci. -Rám néz és megcsókol. Megsimítom a hátát ő pedig a fülemmel játszik.
-Ez a 'B' terv nyomi! -Elmosolyodik majd folytatjuk a csókolózás. Kb. tíz percig ülünk és forgolódunk egymást ölelve, de végül levegőt kellett vennem. Elengedem és felállok a padról.
-Rég voltam itt.
-Én is... de nem volt jobb ötletem.
-Mért veszekdtek mindenen Lukassal? Ölnék egy tesóért.
-Olyanét aki, magasabb, idősebb és viccesebb?
-Istenem! Én nem fogom őt választani! Nem ő volt ott a gombás, sonkás pizzánál hanem te! -Elmosolyodik és megfogja a kezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése